A Balaton-felvidék egy kis ékszeresdoboza Szigliget és a falut övező halomhegy csoport. Különleges vulkáni tevékenység alakította ki és formálta a terület felszíni képét. A földtani érdekességek mellett nagyon gazdag történelemmel rendelkezik Szigliget, hiszen 6000 év történetét foglalja magában históriája. Két vára izgalmas eseményeket élt át története során, ezen kívül a falu néprajza és rengeteg motívummal rendelkezik, hiszen igazi szőlőhegyi társadalom lakta a települést az évszázadok során.
Cholnoky Jenő nevezte el Szigliget hegyeit „szigligeti halomhegyeknek”. Drámai robbanások sorozata alakította ki a területet. 1 kilométernél mélyebbről dobódtak ki azok a kőzetek a mélyből, melyek létrehozták a maar-képződményeket. Három kitörési centrum volt a területen és ezek a gyűrűk összefogazódtak itt. Ezek a Soponya-tető, az Antal-és a Várhegy. A várhegyen egy nagyon csekély magmabenyomulás megfigyelhető, ezen kívül a területen magmás kőzet nincs, csak piroklasztitok. Nagyjából 4 millió éve zajlott le itt ez a freatomagmás működés. A Kamon-kő tanösvény bemutatja a terület geológiai és zoológiai, botanikai értékeit. Szigliget területén két vár található, a mndenki által ismert Vár és az annál fiatalabb építésű, de mégis Óvárnak nevezett erődítmény. Szigliget területe évezredek óta lakott, a rézkor óta szinte minden történelmi éra leletei kerültek elő. Az Árpád-korban két helyen is település volt itt, majd 1260-62 között megépült a vár legidősebb része a várhegy tetején. Szigliget a szó klasszikus értelmében sosem volt sziget, ezt bizonyítják a területen feltárt különböző korok településnyomai is, nem beszélve a több mint 2000 éve tartó szőlőművelésről. település történetében fontos szerepet játszott az Atyusz nemzetség, a Tóti-Lengyel-család, a Putheányak és az Esterházyak.