A Tapolcai-medence egykoron az óriások játszótere volt, a vulkáni képződmények pedig a játékszereik. A Badacsony ennek a mitológiai kornak az egyik maradványa. A környező vulkanikus hegyek fejedelme, hiszen a Tapolcai-medence legtömegesebb és legnagyobb magasságú vulkáni képződménye, a nagy múltú borvidék szíve. Gazdag mondavilágával, érdekesebbnél-érdekesebb történetek hazája a hegy, persze valós történelme is nagyon gazdag, mely az újkőkortól ível át napjainkig. A méltán híres badacsonyi borok kóstolgatása mellett érdemes megismerni a Badacsony élő-és élettelen természeti értékeit, kultúrtörténetét. Sok védett madár otthona, többek között a kék galambnak, a macskabagolynak, őszi-téli vendég a hajnalmadár és a havasi szürkebegy.

Emblematikus épületei a Szegedy Róza-ház, a Kisfaludy-ház, a Rodostó turistaház. A méltán nevezetes szüreti mulatságok messze földre vitte el a hegy hírnevét. Több kilátópontjáról pazar látvány tárul a kiránduló szeme elé a Tihanyi-félszigettől a Keszthelyi-öbölig.

A Badacsony a Bakony-Balaton Vulkáni Mező egyik jelentős vulkáni képződménye. 3 450 000 évvel ezelőtt jött létre freatomagmás működéssel, szárazföldi földrajzi környezetben. Az eredeti vulkáni felépítmény az idők folyamán leerodálódott, napjainkban már az egykori lávató lepusztulási folyamatát látjuk. 1903-1964 között nagyüzemi termeléssel bányászták le a jó minőségű kőzetet, melyet az ipar számos területen használt fel. A hegyen számos védett növénytani ritkasággal találkozhatunk, így agárkosborral, sziklai ternyével. Madárfajok tárháza a Badacsony, az eddigi megfigyelések során több mint 100 faj került fel a hegy madárfaj listájára. A hazai 9 harkályfajból 8 előfordul a hegyen. A Badacsony egészére vonatkozóan 6000 évet kell visszamennünk az időben, a neolitikum embere már jelen volt, noha nem élt itt életvitelszerűen. A bronzkorban viszont már az egész hegytető belakott volt. A szőlőkultúra meghonosítói a kelták voltak, Lábdihegy kelta nemzetségfői központ volt egykoron. A megtelepedő rómaiak csak a II. századtól folytattak szőlőművelést, mely mezőgazdasági ág művelése 2400 éve szinte folyamatos a hegyen. Híresek a XVIII. század második felétől kezdődő szüreti mulatságok. Sok köznemesnek voltak birtokai, de ezeken túl egyházi és zselléri birtokok is voltak a hegyen, hiszen a szőlő birtoklása nem volt kötött. A filoxéravész után jelentős változások történtek, mind a szőlőfajták, mind a művelési módok tekintetében. Napjainkban a Badacsony lejtőin érő szőlőkből készített finom borok az ország egyik legjobb és leglátogatottabb borvidékévé tette e csodás hegyet.