A Tapolcai-medence közepéből szigetszerűen emelkedik ki a talán legszebb formájú vulkáni hegyünk, mely tárháza a geológiai, botanikai, zoológiai értékeknek. Kultúrtörténete is nagyon gazdag, nem beszélve varázslatos borairól. A hegyoldal szőlői, présházai, telkei csodásan illeszkednek a természeti környezetükhöz, igazi harmóniát alkotva. A Szent György-hegy tetejéről széles a panoráma a Balatonra, melynek vízfelületébe beletakar a hatalmas Badacsony, és a szerényebb méretű, éppen köztünk és a víz közt emelkedő szigligeti magaslatok. Nevét az egykoron a lábánál álló Szent György-kápolnáról kapta, a heggyel kapcsolatos mondák egy része is összefonódik Szent György és a sárkány legendájával. Érintetlen, nyugodt, vadregényes hely.

A Szent György-hegy a Balaton-felvidéki monogenetikus vulkánok egyik legszebb tagja.  3 millió évvel ezelőtti vulkáni működés napjainkra a külső erők által leroncsolódott maradványa a hegy, csodás geológiai képződményekkel (orgonák, barlangok, kőtengerek, források). A hegy teteje egy szabályos bronzkori szabadtéri múzeum. A neolitikum, a rézkor, a kelta időszak és a római kor számos régészeti lelete bizonyítja, hogy évezredek óta lakott hely. A Szent György-hegy egy tradicionális szőlőhegy. Itt még nem vették át a tájkép feletti uralmat a házak, az épületegyüttesek, a hegy látképét a szőlősorok uralják. A harmónia dominál a hegyen. A szőlőművelés 2400 év óta szinte folyamatos a területén, a Badacsonyi borvidék kiemelten fontos része, több mint 500 hektárnyi területtel. Oldalában szőlőhegyi kápolnák bújnak meg, és regélnek többek között a hegy gazdag néprajzáról. Legfontosabb botanikai értéke a cselling páfrány, a Lumnitzer szegfű és a turbánliliom. A madár-és hüllővilága is gazdag a Szent György-hegynek, egyben tárháza is a természeti és kulturális értékeknek, érdemes meglátogatni ezt a csodás kincseket rejtő természeti képződményt.