A Tóti-hegy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének része, a Gulács kistestvére: egymás mellett állnak a Badacsony és a Csobánc között. A két hegy alakja teljesen egyformának tűnik a Balaton felől nézve, de a Tóti nem nyúlik olyan magasra, mint a Gulács. A Tapolcai-medence legidősebb vulkáni képződménye, egy kürtőkitöltés, amely az idők során kipreparálódott a fedő üledékből és ma már megcsodálhatjuk ezt a pazar alakzatot szabadon. Déli része meredekebb, északi oldala kisebb hajlásszögű, a hegy oldalán pedig a finom borokat adó szőlők teremnek. 

Talán a legszebb panoráma tárul a kiránduló elé, ha megmássza a 346 méter magas bazanitos vulkáni képződményt. 360 fokos körpanorámában gyönyörködhet jutalmul. A Pannon-tó már visszahúzódott, amikor 5.7 millió éve megindult ezen a területen a vulkáni működés. Viszont a magma nem nyomult a felszínre, ugyanis a Tóti-hegy egy kürtőkitöltés, mely idők során preparálódott ki a külső erők hatására a pannon üledékből, gyakorlatilag egy eróziós maradvány. A hegycsúcs területe pár négyzetméter, igaz, két csúcsa is van! A sokrétű geológiai, mikroklimatikus adottságai biológiai sokféleséget eredményezett, a hegy növénytársulásai változatosak, élőhelyei sokszínűek. A kelta időszakra visszanyúló szőlőművelés színtere a Hegymögi, nyugati, délkeleti fekvésű oldal, de a hegycsúcs alatt a keleti oldalon is találhatók présházak. A hegy a szőlők birodalma.