Ahhoz, hogy egy vulkán kráterében sétálhassunk, nem kell külföldre utazni! Megtehetjük itthon is, például a Haláp-hegyen, melynek a sapkáját már el is tüntették a bányászat során. Kakukktojás Haláp, mert az egyetlen hegy, mely nem a Badacsonyi Borvidékhez tartozik, hanem a Balaton-felvidékihez. Ez azonban mit sem von le a szinte teljesen lebányászott egykori vulkán szépségéből. A legenda szerint egy Balaton nevű óriás élt ezen a vidéken. Az ő lánya volt az öngyilkosságot elkövető Haláp, akiről el lett nevezve e koporsó alakú hegy. Gyönyörű vulkáni képződményekkel találkozunk a bánya területén, ezen kívül értékes élővilággal rendelkezik a medencét északról határoló hegy.

A Haláp térségében a vulkáni működés a pliocén földtörténeti időszak végére esett, így a Haláp a Bakony-Balaton vulkánmező egyik legfiatalabb tagja, freatomagmás vulkáni tevékenysége 2.7 millió évvel ezelőtt zajlott le. A vulkanizmus folyamán egy vulkáni tömelékekből álló piroklasztitgyűrű alakult ki, majd e gyűrű belsejét töltötte ki a láva és hozott létre lávatavat, csakúgy, mint a Badacsony, vagy a Szent György-hegy esetében. A felfelé nyomuló forró magma és a nedves piroklasztikus üledékek kontaktusának hatására egy érdekes keverékkőzet, a peperit is jelen van és tanulmányozható. A vulkáni működés befejezéseként egy kis salakkúp is felépült a Haláp központi részén. 1986-ig folyt a bányászat a hegyen, ennek eredményeként az eredetileg 358 méter magas hegy 291 méterre fogyatkozott. A bányafalon vízszintesen fekvő oszlopokkal is találkozhatunk. A halápi kőzet a legkeményebb és a legtöbb ásványt tartalmazó kőzet, melyet 9 bányaudvarral műveltek. A hegy oldalán szőlősorok zöldellnek, melyek a Balaton-felvidéki borvidékhez tartoznak.