A Gulács különös vulkáni képződmény, melyet kevesen fedeztek még fel a környéken pedig fantasztikus túracélpont. A hegy kialakulása eltér a szintén vulkáni Badacsonyétól, azonban a Gulács esetében is számos vulkáni tevekénység zajlott le. Különlegessége, hogy minden égtáj felől nézve más formát mutat. Formája miatt gyakran a magyar Fudzsinak is szokták nevezni, először Keresztury Dezső író nevezte így a hegyet, Nemesgulácsot egész életében igazi otthonaként tekintette az író.

Sok védett növénnyel és állattal találkozhatunk a hegyre vezető túránk során. A hegy oldalán bányászat okozta tájsebek, de a szoknyáján körös-körül szőlőültetvényeket láthatunk. Csúcsáról jó látási körülmények között még az ausztriai Schneeberg havas teteje is szemünk elé kerülhet.A Gulács különleges képződmény, ugyanis nem más, mint egy vulkáni kürtőkitöltés. Itt a vulkáni tevékenység során a láva nem érte el a felszínt, ezért is változtatták meg a kistáj nevét Tapolcai-medence és tanúhegyeiről Badacsony-Gulács csoportra. Mai legmagasabb pontjai eredetileg a vulkán legmélyebb pontja volt. Az, hogy látjuk őket, a külső erők 3 és fél millió éves pusztításának köszönhető. Kőzete jó minőségű, ezért bányászták is az 1960-as évekig. Másfél millió tonna kőzetet, konkrétan bazanitot termeltek le az idők során. A kürtő kitöltést egyértelműen lehet látni, az oszlopok nem egyenesek a kráterben dőlnek a jelenlegi csúcs irányába. A hegy oldalán termelt szőlők fontos gyöngyszemei a badacsonyi borvidék kínálatának.

Gulács neve a köztudattal ellentétben nem a „gúla” szóból ered. A települést 1268-ban említik először, már akkor nemesi lakóhely. Nem a falut említik ekkor, hanem személynévben fordul elő Jacopo de Gulach, mint bíró, aki a zalai ispán bírájaként szolgáltatja az igazságot Ukk község birtokvitájában. 1293-ban ismét említik, de ekkor már falunévként, Alsó-és Felső Gulács. 1594 után csak Gulács. Nemesgulács és a hegy elválaszthatatlan egységet alkot.