A kérdés az, hogy akiknek köze van a jövő formálásához, azok akarják-e, hogy megmaradjon a 2400 éves Badacsony hegyi szőlő-és borkultúra?

A szőlő nélküli állapot egészen gyorsan bekövetkezhet, hiszen 60 évvel ezelőtt, 1965-ben 246 500 hektár szőlő volt Magyarországon, amely mára 58 000 hektárra csökkent, azaz kivágtunk, eltűntettünk 188 000 hektár szőlőt /76,5 %!/, és a szőlőterület kevesebb mint egynegyede /23,5% !/ maradt meg. Ez az arány a Badacsonyi borvidékre is igaz, azzal a különbséggel, hogy a Balatonra néző egykori szőlőhegyeken – Badacsony hegy középső részének kivételével – jóval kevesebb a szőlő.

Az elmúlt évtizedek folyamatai, a városodás, az üdülés-turizmus jelentőségének növekedése, a hétvégi szabadidő általánossá válása, a társadalom gyors és tág vagyoni tagozódása, az elit panorámás nyaraló utáni erősödő igényei, a hagyományos tevékenységek, az élőmunka visszaszorulása, a kisüzemi szőlő- és bortermelés társadalmi-gazdasági feltételeinek megszűnése, a hozzáértő és hozzá nem értő szőlőmunkások magas fizetési igénye, a vadak rendkívül nagy mértékű kártétele, az aranyszínű sárgaság rohamosan növekvő pusztítása, stb. …  egyértelműen a szőlőterületek további gyors csökkenése irányába mutatnak. A történelemből levonható tanulság, hogy föntről hiába várjuk a megoldást, a szigorú törvények, a következetes helyi településtervi szabályozások ellenére, részben a hatósági munka erélytelensége eredményeként inkább kastélyok, medencék, díszkertek épülnek a szőlők, présházak helyén.

Ha a feltett kérdésre az érintettek részéről igen a válasz, akkor egy nyilatkozatban ki kell jelenteniük, hogy ’A BADACSONYI SZŐLŐ- ÉS BORKULTÚRA KIEMELKEDŐ NEMZETI, TÁJI, TÖRTÉNETI ÉS TURISZTIKAI ÉRTÉK, EZÉRT EGYÜTTMŰKÖDÜNK ANNAK MEGŐRZÉSÉÉRT, FEJLESZTÉSÉÉRT’. 

Ez a látszólag teátrális nyilatkozat visszaállíthatná a szűkebb térségben a szőlő- és bortermelés kedvező társadalmi elismerését, lehetőséget teremthetne a gazdaságtalan hegyi szőlőtermesztés többirányú támogatásának kiharcolására,  a szükséges teendők újragondolására, megtervezésére, a szőlőműveléshez köthető táji elemek – bástyák, utak, szakrális elemek, kutak stb. helyreállítására, a jogszabályok hatóságok általi betartatására, összességében lehetőséget adna a szőlő- és borkultúra, a jellegzetes szőlőhegyi táj továbbélésére, esztétikai és gazdasági megújulására.

A Badacsony hegy a helyi jogszabályokat tekintve sajátos, kivételes helyzetben van, hiszen a településrendezési terv 1995 óta – azaz harminc éve (!)-, történeti tájként szabályozza a kiváló termőhelyek jelentős részét, a hagyományos tájhasználat, a kiemelkedő tájképi értékek megőrzése, a beépítések korlátozása érdekében.

A 2023. évi, a magyar építészetről szóló C. törvény hatályba lépését követően a Balaton üdülőkörzetben a védett természeti területbe tartozó általános mezőgazdasági területeken tilos az építkezés, amely Badacsonyban a történeti táj nagy részét érinti és több eddig beépíthető ingatlanon jelent építési tilalmat. 

A tiltás önmagában nem jelent megújulási lehetőséget, ezért szükséges, hogy a badacsonyi szőlő-és borkultúra megtartásában érdekeltek a nyilatkozattal együtt fogadják el a táji, történeti, termelési, turisztikai szempontból kiemelkedőnek tartott, a szőlőművelés számára megőrizhető területek, dűlők térképi lehatárolását.

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (4) bekezdése tartalmazza, hogy:

’Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kultúráért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turizmusért felelős miniszterrel egyetértésben a borszőlő termőhelyi kataszteri területébe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő – történeti, termelési és turisztikai szempontból – egyedi értékű dűlőket lehatárolja és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.”

Ez a rendelkezés 2008. óta szerepel a törvényben, de tudomásunk szerint sehol nem történt meg ezen kiváló dűlők kijelölése. Azért is lenne példamutató a törvény alulról történő megerősítése és megvalósítása, mert így az ország más részein is elindulhatna a nagyszerű adottságú egyedi értékű dűlők kijelölése és megújulásuk támogatása!

Az idézett törvényi paragrafus megvalósítása teljesen összhangban van a 2000-ben elfogadott - nálunk 2007-ben törvényre emelt – Európai Tájegyezmény szellemével és betűivel, amelyet az európai tájak tudatos védelme, kezelése és tervezése céljából alkottak meg. „Örökségi értéket a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja”. 

Az egyedi értékű dűlők lehatárolásakor szempont volt a történelmi   szőlőterülethez való tartozás, a területek jelenlegi állapota, a beépítés és a felaprózottság mértéke. A parcella mélységű lehatároláskor a nagyobb épületeket, beépítéseket kihagytuk a kijelölt területből, de a lekicsinyített térképlapon ezek nehezen azonosíthatók, ezért külön készül egy helyrajzi számos lista is, amelynek közlése nem ennek az írásnak a feladata.

A kicsinyített térképen jól látszik, hogy a kijelölt egyedi értékű dűlők részben a régi nemesi, főúri, egyházi – későbbi állami gazdasági – szőlők területén a Kisfaludy úttól nyugatra, a tördemici határ felé terülnek el.

A szocializmus természetátalakító munkájának bántó eredményét az un. ’makroteraszokat’ is bevontuk az egyedi értékű dűlők területébe, mert így,   egyszer, - évtizedek múlva- megindulhat egy tájrehabilitáció!

Fontos a Badacsony hegy keleti, Badacsonytomaj városa felé eső művelt hegyrészeit is bevonni az egyedi értékű dűlők területébe, mert megfelelő támogatással, telkek összevonásával, a mai meglévő termelési kultúra tovább fejleszthető, és esztétikai, turisztikai szempontból ez a hegyrész is vonzóbbá tehető.

Akikhez a nyílt levél szól:

• dr. Navracsics Tibor országgyűlési képviselő, közigazgatási és területfejlesztési miniszter
• dr. Nagy István miniszter Agrárminisztérium
• dr. Hankó Balázs miniszter Kulturális és Innovációs Minisztérium
• Nagy Márton miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium
• Balaton-Felvidéki Nemzeti park Igazgatóság
• Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
• Badacsonytomaj Város Önkormányzata
• Badacsony Hegyközség
• MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutató Állomás
• Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesület
• Balaton Világörökségért Alapítvány
• Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend
• Badacsony Hegyért Alapítvány
• Balaton Térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.
• Balaton Borrégiós Tanács
• Balatoni Szövetség
• VisitBalaton365 Nonprofit Kft
• Magyar Bor Akadémia

Úgy véljük, hogy a jogszabályok eredménytelensége, a hatósági munka erélytelensége következtében csak egy alulról induló együttműködés tarthatja meg a reményt a badacsonyi szőlő – és borkultúra fennmaradására.

Kérjük szíveskedjenek válaszaikkal megtisztelni, s a válaszban rögzíteni, hogy támogatják-e a szőlőtermesztés megtartását Badacsony-hegyén, amelyet a nagybetűs nyilatkozat vállalásával, aláírásával és az egyedi értékű dűlők kijelölését tartalmazó térkép elfogadásával is bizonyítanak.

Badacsony, 2025. október 06.   

dr. Laposa József tájrendező mérnök
8261. Badacsonytomaj, Római út 197.
laposaj@bazaltbor.hu