Több könyv szerzője, gazdag életútját számtalan díjjal jutalmazták, csak néhányat említve: Pro Natura emlékplakett (1999), Pro Régió-díj(2001), Balaton-díj(2001), Somlóért Arany fokozat(2008), Szigligetért Emlékérem(2017), Mőcsényi Mihály Díj(2021), Magyar Arany Érdemkereszt (2022) tulajdonosa. Nem utolsó sorban a Magyar Bor Akadémia tagja is. Kétlem, hogy létezik olyan ember, aki még nem ismeri, mégis ha röviden kellene pár szóval bemutatkozni, mit emelne ki?

Röviden mindig annyit szoktam megemlíteni, hogy tájrendező mérnök, vezető településtervező vagyok. A szőlőhegyi, borvidéki tájjal ötven éve szenvedélyesen foglalkozom. Az 1970-es évek második felében egy térképpel a kezünkben néhány VÁTI-s kollégával hétvégenként végig jártuk a balatoni üdülőkörzet szőlőhegyeit. Ebből a munkából született az első könyvem a „Szőlőhegyek a Balaton-felvidéken”, nem mellesleg így ismertem meg a feleségemet is. Összesen tíz könyvet írtam a szőlőhegyek, a borvidékek világáról, amely közül négy a Balaton-felvidékkel, köztük az utolsó a Badacsonyi borvidékkel foglalkozik.

Az Öntől már megszokott szerénységgel a borászkodást nem is említette, pedig ezen a területen is maradandót alkotott…

A rendszerváltást követően négy bazalthegyen szereztünk, illetve telepítettünk szőlőt, majd az idő múlásával Badacsony környékére összpontosított a család. 1985-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgoztam szőlészet-borászatért felelős muzeológusként, majd 1996-ban visszahívott a VÁTI vezérigazgatója a balatoni üdülőkörzet területrendezési tervének vezető tervezője posztra. Az úgynevezett „Balaton törvényt” 2000-ben fogadta el a Parlament. Ebben a törvényben kiemelt figyelmet fordítottam – kevés eredménnyel – a szőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területek védelmére. 1991-től az építkezések, a tervezői munka mellett nagy energiát mozgósítottunk a szőlőkre és a borkészítésre. Azt követően, hogy Bence fiunk elvégezte az egyetemet, -2006- egyre kevesebb szerepet kellett vállalnom a birtokon és valójában már 18-19 éve nem készítek bort. Szerencsére vannak feljegyzések, amelyek bizonyítják, hogy volt egy kb. 15 éves korszak amikor születtek a feleségemmel közösen készített saját boraink. A VILÁG BORATLASZA 2007-es magyar nyelvű kiadásában azt írják a szerzők:” A Balaton környéke négy borvidékre osztható: a klasszikus Badacsonyi, ahol Szeremley Huba Szent Orbán pincéje, és Laposa József a leghíresebbek…” A Rohály-Mészáros BORKALAUZ 2008-as könyvében pedig a borító belső oldalán olvasható az ajánlás, miszerint: ”Ajánljuk könyvünket azon balatoni borászoknak, akik boraikkal az elmúlt esztendőben a legfőbb bizonyságát adták hazánk kitűnő borászati adottságainak: Jásdi istvánnak, Figula Mihálynak, Laposa Józsefnek, Nyári Ödönnek, Légli Ottónak, Konyári Jánosnak és a Villa Tolnaynak.” Nem gondolom, hogy bárki tévedhetetlen, de ebben a BORKALAUZBAN a Balaton Borrégióban beleértve a Somlói borvidéket is 143 bort írt le és minősített a magyar borászatban kiemelkedő életművet alkotó szerzőpáros. A 143 bor közül 9 bor  kapott öt csillagot, amely a szerzők szerint nagy bor, felejthetetlen alkotás. Az 1 Fekete Béla, és az 1 Szeremley Huba bor mellett, 2 Jásdi és 2 Figula bor kapott öt csillagot, a Laposa Pincészet 3 ötcsillagos bora mellett még további két Laposa bort a négy és öt csillag közé sorolták a bírálók.

Visszatekintve a rendszerváltás óta eltelt időszakra, hogyan értékeli a Badacsony fejlődését? 

Mint általában mindennek az életben van egy jó és egy kevésbé jó oldala. Sajnos komoly mértékű a szőlőterület mennyiségi csökkenése, ugyanakkor számos családi pincészetnél igen komoly technológiai, illetve minőségi fejlődés ment végbe. Európai-színtű borászatok születtek a rendszerváltás óta, ami nagyon kedvező fejlemény. Régóta küzdők ellene - sajnos nulla eredménnyel -, hogy a Balatonnál ne épüljenek be a legjobb adottságú szőlőterületek. A parton Badacsonyig már sok helyen megtörtént a beépítés, és Badacsonyban is többszáz hektárt veszített el végleg a szőlőtermelés. Nyaralók állnak a legkiválóbb szőlők helyén, ezért nagyon fontos lenne megőrizni és megvédeni mindenáron a még megmaradt kiemelt értékű szőlőterületeket. Törvény rendelkezik a kiváló dűlők megvédéséről, ám mégsem sikeres ez a védelem. Nemzeti üggyé kellene tenni a szőlőtermesztés helyzetét, hiszen az én felnőtt életem alatt kipusztult 191 000 hektár, a szőlőültetvények 77,4 %-a!!! 

Másrészt a Balaton környékén oly mértékben nőttek az ingatlan árak, hogy a borászoknak nagyon nehéz olyan területeket vásárolniuk, ahol érdemben gazdaságosan lehet termelni. És ha már a nehézségekről beszéltem, szintén meg kell említeni a hátsó területeken lévő iszonyú mértékű vadkárt, valamint az infrastruktúra hiányát. 

Az elmúlt öt év alatt 160 hektárral csökkent az Olaszrizling, és 40 hektárral lett kevesebb a Szürkebarát. Nélkülözhetetlen lenne a fajtaszerkezeten alakítani, hiszen jelenleg 82 fajtát művelnek a borvidéken, ami sok szempontból elgondolkodtató. A termékleírásban 24 telepíthető fajta van, de szerintem bőven elegendő lenne nyolc-tíz. 

Említi az Olaszrizling és a Szürkebarát drasztikus csökkenését, közben mindkét fajta komoly mértékben Badacsonyhoz kötődik. Minek tulajdonítja be ezeket a változásokat? 

Egyértelműen azoknak a divatoknak és trendeknek, amik beszivárogtak külföldről. Szerencsére nem nagy mértékben terjedtek el a ma divatos fajták, de azért már van 20 hektár Irsai Olivér a borvidéken. A jó termőhelyeken sem mindig olyan fajtákat telepítettünk, amelyeket kellett volna. Bár kiváló vörösborok termelhetők a Badacsonyi borvidéken, szerintem ennyi vörös nem szükséges. Jelenlegi 1100 hektárból már több mint 200 hektár kékszőlő van a borvidéken. 

Ezek szerint nem kellene ennyire a divatot követni, hanem sokkal inkább a borvidék adottságait figyelembe véve egy saját utat kellene járni, ami hosszabb távon megalapozná a borvidék identitását?

Véleményem szerint ez lenne a járható út, viszont ismerve a gazdasági helyzetet ez nem könnyű feladat. A borászatoknak egy része ma is rákényszerül, hogy a nagyobb tételben eladható borokkal is foglalkozzon. Ettől függetlenül a kisebb, néhány hektáros családi borászatoknak alapvető célja kellene lennie, amit említettél. Minden nehézség ellenére, sok kedvező változás is történt a borvidéken és kifejezetten jó tapasztalni, hogy nemzetközi mércével is kimagasló borok születnek. 

Nemzetközi kitekintésben hol helyezkedik el a világ bortérképén a Badacsonyi borvidék?

A termőhely, a történelem, illetve a tapasztaltak, mind azt igazolják, hogy Badacsonyban kivételes minőségű borok készültek és készülhetnek. A szocialista korszakot végleg magunk mögött kell hagynunk, és remélhetőleg lesz egy olyan középosztály, aki érti, szereti és hajlandó megfizetni is azt a minőséget, amire Badacsony képes. 

Milyen szőlőfajták képesek leginkább megmutatni Badacsony sokszínűségét? 

Olaszrizling, Szürkebarát, Rajnai rizling és Kéknyelű. Utóbbi 46,6 hektáron található, de ennek csak kétharmada van olyan területen, ami a fajtához méltó. Kétségkívül a Kéknyelű egy egyéniség, és a benne rejlő ritka potenciál hatalmas értéket képvisel. Ezért ez a fajta nemcsak a borvidék múltja, hanem a jövője is. Soha nem lesz belőle olyan mennyiség, mint az Olaszrizlingből, de ha elérnénk a 60-80 hektárt, az ideális lenne. Viszont nagyon sajnálom, hogy az új keresztezésű szőlők, mint például a Zenit, Zeus, Rózsakő, Vulcanus, nem igazán terjedtek el, pedig ezek kitűnő savképzők és klímaváltozás idején akár fel is emelhetik a borvidéket. 

Térjünk rá a New York-palota Róma termében április 5-én megrendezésre kerülő Badacsony New Yorkban eseményre, amely nemcsak a borvidék legnagyobb seregszemléje, hanem az egyik legszínvonalasabb boresemény Magyarországon. Ön szerint mi a rendezvény legfontosabb üzenete?

A legfontosabb az összetartás, a közös értékek szigorú tiszteletben tartásának felmutatása, hiszen egy borvidék presztízsét és jövőjét csak közösen és egyetértésben lehet felépíteni és még magasabb rangra emelni. Jó tapasztalni, hogy idén is sok borász lesz az eseményen, és az elmúlt évekhez hasonlóan bízom benne, hogy a vendégek száma most is nőni fog. 

Idén 16 és 18 óra között a Vivaldi teremben BADACSONY - a magyar borvidékek ékessége címmel ön tart egy egyedülálló mesterkurzust. Mit kell erről bővebben tudni?

A nagymértékű beépítés és a szőlő visszaszorulása ellenére, nekem a Badacsonyi borvidék még mindig a „HARANG ALAKÚ HEGYEK MESEORSZÁGA”. A globális világ kiemelten a könnyed, illatos, gyorsan előállítható és gyorsan hasznot hozó, bárhol megtermelhető borok fogyasztását sugallja. A hagyományos, nagyobb testű, magasabb beltartalmú, gazdag ízvilágú, egyedi borok szinte csak szűk körben ismertek, pedig véleményem szerint megmaradásunk lényege, ha fel tudjuk mutatni borainkon keresztül az egyes borvidékek egyediségét. Éppen ezért az idei mesterkurzuson nem a divatos trendi borokat szeretném bemutatni, hanem az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult, a régi nagy badacsonyi borokra emlékeztető borokat, amelyek e 2400 éves történelmi borvidék kivételes adottságait, egyediségét mutatják fel. 

Amennyiben Ön is meghallgatná dr. Laposa József előadását a Badacsony New Yorkban rendezvényen, limitált számban még elérhetőek a mesterkurzusra jegyek:

megveszem a jegyem

Írta:
Németi Sándor