Három jubileumot ünnepel idén Badacsonytomaj: 100 éves lett a Sportegyesület, 60 éves a Badacsonyi Szüreti Fesztivál, és 20 éve kapott városi rangot a település. Ezeknek apropóján Krisztin N. Lászlóval, Badacsonytomaj polgármesterével beszélgettünk múltról, jelenről és jövőről.
Jeles évfordulókat ünnepel idén a város, tudnánk ezekről kicsit bővebben is szót ejteni?
Mint minden ünnep, ezek is arra adnak lehetőséget, hogy a felgyorsult és rohanó világunkban kicsit megálljunk, értékeljük az eltelt időszakot, a jelenben ünnepeljünk és a jövőre nézve célokat fogalmazzunk meg. Nagyjából ebben a szellemben készülünk ezekre a jeles jubileumokra. Persze mindez kicsit olyan, mint az emberi élet: folyamatosan zajlik, de valahogy mindig a kerek évfordulókra kapjuk fel a figyelmünket. Pedig számtalan okunk adódik ünneplésre. Például több ezeréves szőlő- és borkultúrával rendelkezik a vidék, és a település is több mint ezer éves múltra tekint vissza. Bár ezek nem kerek évfordulók, ugyanolyan fontos dátumok számunkra. A legnagyobb érték, hogy az eltelt időszakban sikerült úgy fejlődnünk, hogy közben azt a természeti környezetet, ami ránk lett bízva és körbe vesz bennünket nem rontottuk el. Mindezt úgy, hogy meghagytuk az itt lévő vállalkozásoknak azt a lehetőséget, hogy fejlődjenek és komoly értékeket tegyenek hozzá a város életéhez. Természetes dolog, hogy az önkormányzatnak működnie kell, de valójában ennek alapját az emberek teremtik meg: életükkel, működésükkel, a vállalkozások az adójuk által. Az önkormányzat pedig megpróbál ezekkel jól gazdálkodni, valamint minden állami és egyéb forrást úgy elkölteni, hogy az a város javát és jövőjét szolgája.
Apropó jövő: szokták mondani, hogy múlt nélkül nincs jövő, és a múlt ismerete nélkül jelen sincs…
Ez pontosan így vagy, hiszen az, hogy mára eljutottunk oda, hogy ilyen jeles jubileumokat tudunk ünnepelni azt is jelenti, hogy nem egyik pillanatról a másikra történt mindez. Ehhez az elődeink hite és szisztematikus munkája is hozzájárult. Példaként megemlíteném az idén 100 éves jubileumát ünneplő Sportegyesületet, mely generációk óta képes volt fennmaradni és jelenleg is nagy sikerrel működik. Úgy gondolom, ez önmagában jelentős dolog. Alig akad ilyen komoly múltra visszatekintő egyesület az országban, és erre nagyon büszkék vagyunk. Külön öröm számomra, hogy személyes kötödésem is van az egyesülethez, hiszen nagyjából 15 éven keresztül különböző színtű csapatoknál, gyerekeknél és felnőtteknél is itt tevékenykedtem edzőként. Másrészt a helyi iskolában testnevelő tanár voltam. Méltó módon igyekszünk megünnepelni szeptemberben ezt az évfordulót, megemlékezve azokra a sportolókra, vezetőkre, tanárokra, szurkolókra és támogatókra, akik már sajnos nincsenek közöttünk. Bízunk benne, hogy ez a fontos nap emlékezetes marad mindenki számára.
A jövő generációi számára milyen jelentőséggel bírnak az ilyen jellegű civil szervezetek, mint például a Sportegyesület?
Hiszem, hogy a gyerekek számára már az óvodától kezdve meg kell teremteni a kötődést egy település iránt. Ebben pedig komoly szerepet játszanak az ilyen civil szervezetek, mint például a Sportegyesület, mely kicsit mikró térségi jelleggel is működik, hiszen az olyan környező településekről, ahol nincs sportegyesület igyekszik beszippantani a gyerekeket és sportolási lehetőségeket biztosítani számukra. A településen viszont csak 14 éves korig van iskola, így akarva-akaratlanul, de sok gyermeket elveszítünk, hiszen elmennek továbbtanulni. Ennek ellenére az elmúlt években szerencsére azt tapasztaltuk, hogy sokan visszajönnek és itt próbálnak meg érvényesülni. Az elmúlt másfél évben közel 200 fővel nőtt a településen élők száma, és ezeknek egy része visszatelepülő fiatalok.
A Badacsonyi Szüret idén lesz 60 éves, ezt miként tervezi az önkormányzat megünnepelni?
A Badacsonyi Szüreti Fesztivál szintén egyedülálló hazánkban. Nem hiszem, hogy létezik még egy olyan település Magyarországon, ahol 60 évig intézményesített formában tartottak szüreti fesztivált. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ezer éves múltú településen az itt élő emberek csak 60 éve ünneplik a szüretet, azaz az éves munkának a gyümölcsét. Ünnepnap ez minden gazda és mindazok számára, akik ebből élnek. Egy biztos: Badacsonytomajnak, mely 1987 óta a szőlő és bor nemzetközi városa, a szüret az egyik legfontosabb ünnepe. Az elmúlt évekhez hasonlóan, de szem előtt tartva az idei jubileumot, idén is egy nagyszabású örömünneppel készülünk, ahol a bor és kultúra a fókuszban lesz. Nem szeretnék minden titkot elárulni, hogy mivel készülünk, ez legyen inkább meglepetés. Mindenesetre nagy kihívás és öröm ez számunkra, és szeretnénk most is megmutatni a külvilágnak és az idelátogató vendégeknek, hogy milyen Badacsonyban a szüret és mit jelent ez számunkra. Büszkék vagyunk, hogy minden évben közel 15 ezer ember érkezik a szüreti fesztiválra, aminek igen komoly turisztikai hozadéka is van.
Badacsonytomaj 20 éve kapott városi rangot, mit jelent és milyen új lehetőségeket hozott ez a város életében?
Egyrészt felelősséget. Példát kell mutatnunk és megfelelni az elvárásoknak. Másrészt azért is kezdeményeztük a várossá nyilvánítást, hogy minden olyan lehetőséggel, pályázatottal tudjunk élni a város érdekében, ami ezzel a státusszal jár. Nem volt egyszerű az idevezető út, hiszen a kezdetekben sokan nem értették meg ennek a fontosságát. A fiatalok számára mára már egyértelmű, hogy Badacsonytomaj város, hogy egy olyan helyen élnek, ahol van városháza, körülötte pedig szép park. Az időseknek ez még talán kicsit szokatlan, de ahogyan jönnek az új generációk, úgy egyre elfogadottabbak lesznek a változások. Mindenesetre azt látni kell, hogy többek közt a városi címnek köszönhetően az elmúlt 20 évben komoly fejlődésen ment keresztül Badacsonytomaj. Az első 10 évben igyekeztünk megkeresni a lehetőségeinket, partnereinket, valamint kialakítani a jószomszédi viszonyt és megfelelő együttműködést a környező településekkel. Hittük, hogy nem versenytársként kell egymásra tekinteni, hanem partnerként, hiszen ez az egyetlen járható út. A Szigligeti vár, a Káptalantóti piac, az Ábrámhegyi Sportház, a Tapolcai-tavasbarlang a mi turisztikai kínálatunkat is erősítik, ahogyan magunk módján mi is a borral erősítjük a környéken található desztinációkat. Reményeink és terveink szerint ezt a 20 éves jubileumot egy három napos rendezvénysorozattal ünnepeljük majd.
Miként látja nemzetközi összehasonlításban a Badacsonyi borvidéket?
Mind minőségben, mind pedig adottságban a világ legismertebb és legnagyobb presztízzsel bíró borvidékei között a helye. Hiszem, hogy céltudatos és kemény munkával előbb-utóbb ezt el fogjuk érni, hiszen számtalan kiváló borász van a borvidéken. Bár a világ legjobb éttermeiben ott kell lennie a badacsonyi bornak, továbbra is hiszek benne, hogy legnagyobb mennyiségben ezt itt kell elfogyasztani. Ehhez pedig olyan feltételeket, környezetet és helyi szolgáltatásokat kell teremtenünk, ami a bor színvonalához felel meg. Csak így tudunk minél több látogatót idevonzani. Volt olyan idő, amikor a bor színvonala megelőzte a város közterületeinek a színvonalát, de az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre inkább kezdjük utolérni magunkat. Példaként említeném a Tátikát, a parkot, Badacsonytomaj főutcáját, a Kálváriát, az épületek megújítását, és a megvalósult fejlesztéseknek a listáját hosszan lehetne még sorolni. Ezek mind-mind más fénybe helyezik a települést. A múlt értékeit megőrizve egy modern város kezd kialakulni. Mint a szőlő és bor nemzetközi városa természetes, hogy a szőlő és bor jelenti a vezető marketing eszközt. És ezt azoknak is meg kell tanítanunk, akik közvetlenül nem ebből élnek, hiszen erre a vidékre ezeknek köszönhetően érkezik a legtöbb turista. Alapvetően fehér boros borvidékként ma már nagyon izgalmas vörösek is készülnek itt. Pedig, ha 10-15 évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy érdemes vörös borokkal is foglalkozni Badacsonyban, akkor kinevették volna. Ehhez képest mára már szinte minden pincészet portfolióját színesíti és kiegészíti ez a fajta bor. Sőt, idén a Magyar Borszakírók Köre Magyar Bor Nagydíját pont egy badacsonyi vörös kapta meg.
Az eddig megújuló létesítmények, mint például a Tátika is milyen lendületet adhatnak a városnak?
Ha őszinték akarunk lenni ezek nem turisztikai beruházások, hanem turisztikai szükségszerűségek. Ahhoz, hogy a város továbbra is izgalmas úti cél legyen, meg kell teremteni az ehhez szükséges fejlesztéseket. Ezek pedig mind az alapját képezik ennek. Ami a jövőt illeti, szeretnénk továbbra is megőrizni a város családias hangulatát, és méltó körülményeket teremteni mind az itt élők, mind pedig a vendégek számára. Nagyon fontos, hogy meg kell védenünk a hegyet, akár a saját fejlesztési ütemünk ellenére is. Nem szeretnénk úgy járni, mint néhány balatoni település, ahol a hegyet az utolsó négyzetméterig beépítették. Ha az unokámnak majd a badacsonyi szőlőről szeretnék mesélni, akkor ne képeskönnyből kelljen ezt megtennem.
Közel 22 éve irányítja Badacsonytomajt polgármesterként. Ha visszatekint az eltelt időszakra, mire a legbüszkébb?
Olyan típusú ember vagyok, aki mindig annak örül a legjobban, ami éppen elkészült, valamint az előtte lévő feladatokra koncentrál. Mégis, ha visszatekintek az elmúlt 22 évre, akkor arra vagyok a legbüszkébb, hogy sikerült véghez vinni, hogy Badacsonytomajt várossá nyilvánították. Ez a rang nyitotta meg számunkra az összes lehetőséget, és talán a fiatalok lelkében egy kicsit a büszkeséget is. De szintén nagy örömmel tölt el, hogy Badacsony ikonikus épületét, a Tátikát sikerült teljes mértékben újjávarázsolni. Hiszem, hogy ez a felújítás, akár a többi elkészült fejlesztés új távlatokat nyit meg a település életében.
Badacsony, 2024. 05. 02.
(Az interjút Németi Sándor borszakértő, a WineArtCulture alapítója, főszerkesztője és tulajdonosa, a Magyar Borszakírók Körének tagja készítette.)