Badacsony-környéki kápolnák

1. Badacsonylábdihegy, Szent Ignác kápolna

A jelenlegi, klasszicista stílusú, a tördemici Római úton a házak között található, előkerttel rendelkező kápolnát (45. kép) 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a szőlőbirtokosok hozzájárulásával. Felszentelése 1850. július 31-én történt Szent Ignác tiszteletére. A kis templom egyhajós, félkörösen záródó szentéllyel, egyetlen homlokzati – hagyma alakú bádogsisakos – toronnyal rendelkezik. Nyugati homlokzata páros lizénákkal (pillért utánzó vakolatsáv) tagolt, felettük háromszögű timpanonos főpárkány. Az északi oldalon befalazva (48. kép), a déli oldalon üvegezett félköríves, klasszicista ablak található.  A korábban szűk kápolnát 1900-ban kibővítették: déli oldalára téglalap alaprajzú sekrestyét építettek hozzá, emeletén oratóriummal. A kibővített kápolna megáldása 1900. július 29-én történt a szomszédos plébánosok és hívek részvételével. A kápolna tatarozása 1986-ban történt a nyaralók és a helybeli hívek hozzájárulásával. Nemcsak a kápolna külsején, de belülről is látszik a gondos felújítás: a nyáron rendszeresen tartott szentmiséken a hívek méltó környezetben vehetnek részt. Szentélyében barokk oltár, a nyugati oldalon levő bejárati rész felett karzat (46. kép) található, amelyet a két padsor közötti folyosó vonalában timpanonos oszlopok tartanak. A kápolnában nyáron rendszeresen tartanak istentiszteletet: 2009-ben június, július és augusztus hónapban minden páros hét szombatján 18 órakor mutattak be szentmisét. A kápolna jelenleg a badacsonytördemici plébánia filiája.

Megközelítése: A kápolna Badacsonytördemic és Badacsonylábdihegy főutcáján, a Római úton, az Akác utca és a Kápolna utca között található. A 71-es út felől vagy a badacsonytördemici vasútállomásnál, vagy a badacsonylábdihegyi vasúti megállónál levő sorompónál célszerű felmenni a Római útra. A kápolna környéke beépült, így a község belterületén helyezkedik el. Megközelítése egyszerű autóval, kerékpárral és gyalogosan is.

2. Badacsony, Szent Anna kápolna

A kápolna alapkövét 1789. november 9-én rakta le Parraghy Imre szentbékkállai plébános. Építtetője az a Szentgyörgyi Horváth Zsigmond Vas megyei és balatonfüredi földbirtokos volt, akinek a nevéhez fűződik az 1825-ben megrendezett első Anna-bál; érdekes az elnevezés története: a Vas megyéből származó Horváthok családi fészküket Füreden rendezték be. Horváth Zsigmond mindkét felesége és két unokája is Anna-névre hallgatott, így nem csoda, hogy az általa építtetett kápolnát is Szent Anna nevére szenteltette fel. Az 1800-as évek közepétől a Kisfaludy-, később 1945-ig az Ányos-család tagjai gondozták. 1884-ben alakították ki a – nem látogatható – kriptát, ahol az említett két család tagjai és helybéli lakosok nyugszanak. 1929-ben a kápolnát az Ányos-család felújíttatta. Érdekeség, hogy egy-egy pad a kápolna hajójának jobb és bal oldalán a hajóval párhuzamosan – egy íves boltozatú, széles kőfülkében – található, azaz a hívek a szentmise közben egymással szemben helyezkednek el.1997-ben a bázeli magyar emigránsok és helyi lakosok Gy. Pethe Ferenc vezetése és komoly anyagi áldozatvállalása mellett gyűjtést kezdeményeztek a kápolna renoválására, amely 2002-ben kezdődött el, de abban az évben csak a tető felújítására és így a beázás megszüntetésére korlátozódott. 2003-ban a kis templom épületét teljesen felújították, valamint benne urnatemetőt is kialakítottak; így azon a nyáron, július 26-án, Anna napján a badacsonytomaji plébános megáldotta a kápolnát. 2004-ben bevezették a villanyt, illetve restaurálták az oltárt és az oltárképet, felújították a padokat. 2005-re megújult a támfal és ezzel a kápolna renoválása gyakorlatilag befejeződött: 2005. július 23-án, a kápolna búcsúján a veszprémi érsek celebrált szentmisét. Napjainkban Anna-naphoz, a kápolna búcsúnapjához legközelebb eső szombaton délután tartanak benne istentiszteletet. A kápolna a badacsonytomaji plébániához tartozik.

A kápolnát a Római útról nyíló, a hegy felé vezető kis utcában találjuk, a Szürkebarát, a Rizling és a Kéknyelű utcák környékén. Autóval, kerékpárral és gyalogosan is könnyen megközelíthető.

3. Badacsony, Szent Donát kápolna

A badacsonyi Szent Donát kápolna építésére és fenntartására 100, illetve 40 Ft-ot helyezett letétbe a nemestördemici plébánián Thauhoffer József gazdálkodó 1772. október 13-án. A badacsonyi szőlők között álló kápolnát hat évvel később, 1778-ban szentelték fel. Ezt az épületet 1890-ben lebontották, majd a helyére a Laczkovitz Antal által építtetett, ma is álló, neogótikus, altemplommal is rendelkező kápolnát emelték 1896-ban. Az építéshez badacsonyi bazaltot használtak, oltára carrarai fehér márványból készült. A kápolna építtetőjéről dr. Pfeiffer János kanonok készített feljegyzést, felhasználva Bogyai Piroska hitoktató és dr. Payer Endre fogorvos visszaemlékezéseit. Ezek szerint az új kápolnát Laczkovicz Antal pesti belvárosi selyemkereskedő építtette. A kápolnában levő, Szent Donátot ábrázoló festményt von Kleiner egykori müncheni akadémiai festő készítette (egyesek szerint a képen Laczkoviczot mintázta meg, más források szerint von Kleiner egy püspök képe után készítette el a festményt). A kápolna altemplomában neves badacsonyi és Badacsonyhoz kötődő személyiségek vannak eltemetve, köztük korábbi plébánosok, egyetemi tanárok, valamint maga a kápolna építtetője, Laczkovicz, illetve felesége is. Az idők során a bazaltból épült kápolna tetőhéjazata és kis fatornya tönkrement, így 2008-ban sor került a tetőcserép cseréjére, illetve a régi torony helyett is újat készítettek. A kápolnában nyáron rendszeresen tartanak istentiszteletet: 2009-ben június, július és augusztus hónapban kéthetente szerdán, 19 órakor volt szentmise. Jelenleg a badacsonytomaji plébánia filiája.

A kápolna Badacsonyban a Római út és a Kápolna utca sarkán áll; legegyszerűbben a badacsonyi vasúti megállóból felfelé vezető utcán közelíthető meg.

4. Badacsonyörs, Páduai Szent Antal kápolna

A kisörsiek 1816-ban Kisörsszőlőhegyen kápolnát építettek, amelyet Páduai Szent Antal nevére szenteltek fel. Ekkor még toronyra és harangra nem tellett: előbbire hetven, utóbbira több, mint száz évet kellett várni. Az 1886. május 3-án kelt hegygyűlési jegyzőkönyv szerint „A hegybirtokosság azon óhaja, hogy a kápolna tőkéjéből kápolnatorony építtessék és ebbe egy harang szereztessék, ebben elhatároztatott, s az építés körüli bizottságul felkérettek: Csendes József, Csigó István, Németh György és Gulden György urak.” Mivel a kápolnatoronyról a továbbiakban nem esik szó, valószínű, hogy azt 1886-ban vagy 1887-ben fel is építették.1897-ben Tormássy József jegyző viszont már az alábbiakat veti papírra: „Horváth József b.tomaji plébános, akinek a filiálisában van a  kisörsi kápolna, arról győződött meg, hogy abban misézni többé nem lehet.” 1899-ben a hegygyűlés megbízásából egy tapolcai kőművesmester, Hammer Károly renoválja a kápolnát, de csak oly mértékű felújítást kell elvégeznie, hogy „a mostani kápolna oly állapotba hozassék, miszerint az még évekig eltartson, és abban az isteni szolgálat továbbra is minden aggodalom nélkül megtartható legyen”. Az 1900. májusában tartott hegygyűlési jegyzőkönyv már a javítás befejezéséről számol be. A kápolna harangjáról 1921-ben esik szó ismét, amikor a harang már megvolt, de az árát még rendezni kellett (figyelemre méltó, hogy a harang árát mustadományokból szedte össze a hegyőr úgy, hogy minden hektoliter must után két litert kellett leadni, vagy az árát odaadni). Hasonlóképpen érdekes a harang eredete is: az 1757-ben épült régi tomaji templom kisebbik harangját adták el a tomajiak az örsieknek (miután maguknak két újat öntettek). A régi tomaji kisharangot 1816-ban vásárolták, így az nemsokára kétszáz éves lesz… A kápolnát Udvardi Erzsébet festőművész 1976-ban felszentelt képei, a „Szent Antal a halaknak prédikál” és a „Három királyok” díszítik (59. kép). A kápolna búcsúját Szent Antal napján (június 13.), illetve azt megelőző vagy követő vasárnap tartják, de nyáron rendszeresen van istentisztelet: 2009-ben június, július és augusztus hónapban a páratlan hetek szombatján 17.30-kor volt szentmise. A badacsonytomaji plébánia filiája.

Megközelítése: a badacsonyörsi vasúti megállótól a szőlő utcán felfelé kb. 100 m megtétele után, az Iskola utca elágazásánál érjük el a kápolnát.

5. Ábrahámhegy, Szent Iván kápolna

A Badacsonyörssel határos Kápolna-dombon áll az 1757-ben épült Szent Iván-kápolna. Hajójának keletelt szentélye körszeletíves záródású. Téglasisakos, támpilléres tornya a nyugati oldaton található. Déli, Balaton felé néző oldalát félköríves ablakok díszítik. A műemlék épület mellett 1850-es feliratú kőkereszt és temető található. Érdekesség, hogy eredeti harangját az I. világháború idején begyűjtötték, hogy ágyút készítsenek belőle. A mostani harang felirata: „A külső-ábrahámi katolikus hívek közadakozásából, 1923.”. A kápolna mai teteje az eredetinél alacsonyabban épült. A kis templom karzattal is rendelkezik, valamint a bejárattól jobbra és balra egy-egy freskótöredék látható. Védőszentje – azaz a kápolna valódi neve – Keresztelő Szent János kápolna, de egyszerűen a helyiek körében Nyári János kápolnának is szokás nevezni.  Szentmisét évente egyszer, a kápolna búcsúnapja, a június 24-i Iván nap környékén tartanak. Az ábrahámhegyi rk. templom filiája és mint ilyen, a badacsonytomaji plébániához tartozik.

Megközelítése: a 71-es főútról Ábrahámhegy nyugati szélén északra kell fordulni a Kápolnavölgyi utcán, majd egy erős kaptatón felfelé, nyugatra kell tartani. Kb. 300 m megtétele után elérjük az Ábrahám-hegy és a Kápolna-völgy közötti Kápolna-dombon álló kis templomot. Fényképet nem könnyű róla készíteni, azonban a dombról csodálatos kilátás nyílik a Balatonra. Ha a kápolna mögötti kilátóhelyről északkelet felé tekintünk, a szőlők ölelésében meg is pillanthatjuk következő úti célunkat, a Fülöp Jakab templomot. 

6. Ábrahámhegy, Fülöp Jakab templom

A település keleti részén, ún. Belső-Ábrahámban, a szőlőhegyen található az 1614-ben (más források szerint 1660-ban) épült Fülöp Jakab-templom (64. kép, 66. kép). A kápolna déli oldalán félköríves, román stílusú ablakok láthatóak. Tornya nincs, harangja a bejárat fölé emelkedő harangtartóban lakik. Oltárképe a XII-XIII. században épített, a Kauzli-dombon állt templomból származik. Korábban a kővágóörsi plébánia filiája volt. A két világháború közötti nyarakon itt miséztek a “szentimrés” papok (ezért akkoriban Szent Imre-kápolnának is hívták). A háború után, vasárnaponta (főleg nyáron) az itt élő nyugdíjas, vagy itt nyaraló papok tartottak e kápolnában szentmisét. Napjainkban évente egyszer, Fülöp-nap környékén tartanak istentiszteletet. Az ábrahámhegyi rk. templom filiája és mint ilyen, a badacsonytomaji plébániához tartozik.

Megközelítése: az ábrahámhegyi vasúti megállótól az Eötvös, a Fenyves, majd a Nap utcán érhetjük el az „Ábrahámi szőlő” utcát, ahol szőlőskertek között leljük meg a kápolnát. Gyalog, kerékpárral, autóval egyaránt könnyen elérhető.

7. Szigliget, Szentháromság – kápolna

1845-ben a szőlősgazdák kezdtek bele a klasszicista stílusú kápolna építésébe,amelyet 1847-re elkészült és a Szentháromságnak ajánlották fel. A fehér falú kis templom homlokzata timpanonban záródik, szentélye félkör alakú, tornyában egy harang található. Kórusában az 1800-as évek végén beszerzett Högel – harmónium a mai napig üzemképes. Építésekor teteje még fazsindelyes volt. A második világháború végén őrtoronynak nézték, és bombazáport indítottak ellene. Csodálatos módon csak a zsindelyes tető égett le, a templom belseje, a szentképek nem sérültek meg. Csak ez után kapott cserépburkolatot. Legutóbb 1993-ban renoválták. 2003-ban elkészült a Kápolna kivilágítása, így a megvilágított falú épület este is pompázhat, és gyönyörű látványt nyújt az Aranykagylóban. Korábban minden ünnepnap volt itt szentmise, jelenleg csak búcsúnapján tartanak itt szentmisét. A kápolna előtt áll a település egyik legnevezetesebb mészkőből faragott keresztje, amelyet a második világháborúban elesett katonák tiszteletére szoktak megkoszorúzni. Mellette található az 1944. június 30-án a közelben lezuhant B-24-es amerikai nehézbombázó repülőhalált halt katonák emlékműve is.

Megközelítése két irányból lehetséges. A falu központjából , az alkotóháztól a Kossuth utcán Badacsony felé indulva, majd a Réhely utcáról Külsőhegyi és a Rókarántói utcán érhetjük el kerékpárral, de akár gépkocsival is. Számomra azonban romantikusabb az Aranykagyló felöl,ahol a Kamonkői utcából a sárga turistajelzésen jobbra fordulva egy lépcsős, szőlőhegyi „sikátor” vezet fel a kápolnához, amely menet közben fel-felbukkan, ezzel is izgalmasabbá téve a kis templommal való „ találkozást”.