Badacsonytördemic,a Badacsony hegy északi lábánál és lejtőjén elhelyezkedő barátságos, nyugodt pihenést nyújtó község. A föléje tornyosuló hegy kitűnő kiránduló és túrázó hely.
Badacsonytördemic területe már a bronzkorban és római korban is lakott volt. Az innen előkerült régészeti leletek a keszthelyi Balaton múzeumban találhatók. Első okleveles említése 1297-ből való, Terra Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi neve, a Nemestördemic is. A török időszak alatt teljesen elpusztult 1574-től az összeírók szerint teljesen elpusztított és elhagyott helyként szerepel. Egészen 1696-ig meg sem említik a települést, ekkor 17 nemes portáját jegyzik fel.
Csak 1750-es évektől kezdik írásos anyagok újra említeni. 1764-ben a nemestóti nemes Szabó család birtokolja. 1784-ben a II. József császár-féle térkép szerint a Cságoly malom már áll. 1836-ban gróf Eszterházy család uralja Tördemicet. Eredetileg Zala megyéhez tartozott. Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg. 1890-ben kezdődik meg a hatalmas méretű filoxera járvány, amely nagy pusztítást okoz. 1891-ben és 1896-ban pusztító jégeső veri el a termést. A 20. század, ami ekkor áldásnak tűnik később katasztrófaként jelentkezik a hegy életében. Új virágkora 1909-ben, Budapest – Tapolca vasútvonal megépülésével kezdődik. A település igazi fejlődése az 1920-as években indul, amikor Debrecenyi Gyula volt a plébános. Ekkor alakul ki a mai főutca, a környékben elsőként bazanit kővel kirakva, megépül a nagyiskola, lecsapolják az Eger patak vizét, megalakul a Lábdi Főrdő Egyesület és a Hitel és Hangya Szövetkezet. A hálás utókor utcát nevezett el róla. 1941-ben épült meg az első kultúrotthona. 1950-ben neve Nemestördemicről Badacsonytördemicre változott. Erre az időszakra esik önállóságának elvesztése a szomszédos Badacsonytomajhoz csatolják, ez az állapot egészen rendszerváltásig fennállt, sokat késleltetve a település fejlődését. A település a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek.
Badacsonytördemicen a Faluház udvarán található a különleges szőlőprés-gyűjtemény és a bazaltbányászatot idéző emlékhely.
Megtekinthető a Faluház nyitva tartási ideje alatt:
8263 Badacsonytördemic Hősök útja 12.
Tel.: +36 87 533 031
E-mail: faluhaz.tordemic@gmail.com
Volt badacsonylábdihegyi nyaralójából származó eredeti szoba bútora, és használati tárgyai láthatóak, fotókkal és dokumentumokkal kiegészítve a volt badacsonytördemici iskola épületében.
A kiállítás megtekinthető a Faluház nyitva tartási ideje alatt:
8263 Badacsonytördemic Hősök útja 12.
Tel.: +36 87 533 031
E-mail: faluhaz.tordemic@gmail.com
A Badacsony-hegy nyugati oldalán található a Bujdosók lépcsője, amely 1936-ban készült az 1935-ös Rákóczi-emlékév előtt tisztelegve. A 464 lépcsőfokból álló lépcsősort több pihenőhely is szegélyezi, melyek mind a kuruc kor jelentős alakjairól kapták a nevüket: a pihenőknél így találkozhatunk Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Csáky Krisztina és Lorántffy Zsuzsanna nevével is. A lépcsősor alján az egykori Rodostó turistaház áll, tetején pedig a Czinka Panka pihenő és esőház várja a turistákat. Itt található a Tördemic-kilátó is, ahonnan mesés kilátás nyílik Badacsonytördemicre és a mögötte magasodó Szent György-hegyre.
Ranolder János a veszprémi püspök a hagyomány szerint nagy világjáró volt, egy utazásáról hazatérve állíttatta a hatalmas kőkeresztet a Badacsony hegy déli részén, melynek nagyobb elemeit 40 ökör vontatta fel a 400 méteres, éles párkányra. A helyiek szerint a kereszt megvédi szőlőültetvényeiket. Magassága 9,7 méter A Kőkereszt alatt fekvő sziklapad egy része szabadon nyúlik ki a levegőbe. Ha a kinyúló követ kalapáccsal vagy kővel megütik, a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, szól a Harangozó Börc. ( a börc kifejezés régen sziklaszirtet jelentett).
Legenda: „Volt két testvér Badacsonytomajon. Az idősebb: Ferkó erős, egészséges, gonosz szívű. A fiatalabb: Jóska fonnyadt, beteges, gyönge és ártatlan. A Ferkó megkérte egy lánynak a kezét. A lány nagyralátó volt és azt mondta: mással egy fedél alatt nem lakik, akkor megy csak esküvőre, ha az a másik nyavalyás legény búcsút vesz a háztól. Ferkó halász volt, másnap halászatra hívta öccsét. Amikor csónakba szálltak, a gonosz testvér egy nehéz követ dobott be a csónakba. Jóska gyerek mindjárt arra gondolt, hogy a bátyja a nyakába fogja kötni a követ, de nem mert szólni. Beeveztek a vízre. Akkor azt mondja a gonosz testvér: Most meg kell halnod. Ketten nem maradhatunk a házban és a szőlőben. Tudta ezt a beteg gyerek, nem is ellenkezett, hanem imádkozni kezdett. Közben a gonosz testvér elővett a tarisznyájából egy zsineget, rákötötte a kőre, s a zsinegből hurkot csinált. Már odalépett öccséhez, de akkor mély, tiszta fönséges hang búgott fel a Badacsony ormáról: megszólalt a Harangozó Börc. Amint a gonosz testvér meghallotta, megbillent alatta a csónak, s ő a vízbe zuhant. A nagy kő zsinege keze fejére hurkolódott, s a kő is a vízbe esett vele együtt. Sose találták meg."