Templomok, kápolnák

Szent Imre Római Katolikus templom - Badacsonytomaj

Ha Badacsonytomaj található az 1932-ben épült Szent Ime r. k. plébániatemplom, az un. „Bazalttemplom", mely egyedülálló templomépület eredeti plébániatemplom terepszinten, az Iskola utca kis terén épült fel a középkori Tomaj falu legelső temploma. Magát a települést az egyes korszakokban más-más néven jegyezték a középkori oklevelek (Felsőtomaj, Udvarnoktomaj, Nagytomaj). A templom védőszentje ez idő szerint Szent Imre herceg volt. Egészen az 1920-as évekig állt, mikor azonban a bazaltbányászat okozta rezonancia következtében falai megrepedeztek és mint életveszélyessé vált épületet lebontottak. Sokáig üresen álló telkére az 1990-es években épült fel a jelenleg látható, a romai katolikus egyház fenntartásában működő ifjúsági-közösségi szállásház.

A régi plébániatemplom életveszélyessé válása után 1930-1932-ben Varga Sándor plébános, a „Vallásalap" és a helybéli lakosok támogatásával anyagi megépítette a mai neoromán templomot Fábián Gáspár tervei alapján. A plébános közbenjárására a bánya igazgató Tószeghy Frayd hozzájárult a bazalt ingyenes adományozásához. A szorgalmas községlakók, fogatosok, iparosok önzetlen munkájuk (20 000 aranypengő értékében) eredményeképp 1932 októberében Rott Nándor püspök felszentelhette a templomot, amely 37 méter hosszú és 19 méter széles, a tornyok magassága 33 m. A padok tölgyfa anyagát Mikes szombathelyi püspök adományozta, Korponay jószágigazgató közvetítésével. A kórus orgonáját a pécsi Angster cég állította 1946-1947-ben, két regiszteres, tizenkét fokozatú változatban.

A bazalttemplom egyedülálló Európában, a badacsonyi templomon kívül még Franciaországban épült ilyen templom.

Szent Mihály templom, Badacsonytördemic 

Badacsonytördemicen, középkori nevén „terra Turdemecz" községben a mai Szent Mihály arkangyal r. k. templom helyén állt a falu középkori egyháza, a Szent János evangelista nevére szentelt kápolna. A tördemici kápolna helyén aztán a 18. század első felében egy nagyobb barokk templom épült, ami 1750-ben tűzvész martalékává vált. Helyreállítása után 1904-ig továbbra is használatban maradt. Ekkor lebontottak, majd felépült a ma is álló, a korábbinál nagyobb alapterületű plébániatemplom. Az alapkövét nagyszabású ünnepség keretében Bognár Károly káptalantóti esperes-plébános tette le 1904. április 26- án. Az építkezés befejezését követően pedig a felszentelési szertartást Rédey József veszprémi apátkanonok végezte 1905. október 1-jén. A templom tervezési és kivitelezési munkálatai a tapolcai Keszler Aladár építőmester érdemei voltak.

Már nem látható templomok

Köbölkút 

A keleti és az északi hegyoldal turistaösvényein jutunk t a Köbölkút nevezetű hegylábi területre, ahol a középkorban szintén falu és templom szépítetté a hegy tájképét. Az 1930-as években épült itteni elemi iskola épülete ma pihenő házként funkcionál. Itt állt Köbölkút, másként „Kebelkuth" középkori falu és hajdani temploma, amely egyház első okleveles említése 1333/34-böl származik, amikor plébánosa Barnabás pap volt. A templom a településsel együtt 16-17. századi török pusztítások áldozatául esett. Az elpusztult egyház szétszóródott faragott köveit 1861 nyarán még látta és leírta Rómer Flóris bencés paptanár, régész- művészettörténész. Az elemi iskola 1938. évi építkezési-alapozási munkálatai során az egykori templomot övező temető több sirját megtalálták.

Lád

Gondolati időutazásunkban végül visszajutva a Balatonra tekintő déli lankákra, a Szegedy Róza házhoz felkanyarodó utolsó éles útkanyarulattól néhány méterre a tó felé enyhén lejtő szőlőskert felszíne alatt bújnak meg az egykorvolt Lád falu templomának alapfalnyomai, körötte több évszázad temetkezéseinek régi sírjaival. A Szent István első vértanú nevére avatott templom első írott említését ismerjük 1297-böl. A templom egyetlen név szerint tudható plébánosa Pál pap volt 1333/34-ben. A falut 1543-ban Kápolnáslád néven jegyzik az írott források. A török időket túlélő egyház továbbra is a hegyen lakozok vallásos lelki életét szolgálta. Az 1858. évi kataszteri felmérés térképe még álló épületként ábrázolja, de aztán pusztulásnak indult, 1892 őszén elbontottak.

Szőlőhegyi kápolnák 

A nyugati Balaton-felvidék szőlőhegyei, hegyközségei területén az 1700-as évek első felétöl kezdődően indultak meg a szőlőhegyi kápolnák építkezési munkálatai. A szőlőművelés hagyományos segítő szentjeinek, a leggyakrabban Szent Donát tiszteletére szentelt imolák (kisméretű imádkozóhelyek) keletkezhettek nagybirtokos földesúri magánalapítás nyomán, vagy hegyközségen belüli szőlősgazdák közös elhatározása, költségviselése, anyagi áldozatvállalás eredményeként. A szőlőhegyek kápolnái leányegyházi megszentelt épületekként a területileg érintett plébánia papjainak a gondozása alatt álltak. Az évenkénti néhány tapolcai, badacsonytomaji, tördemici plébánosok, káplánjaik, esetleg szerzetesek, egyházi személyek celebrálták a kápolnák búcsúnapjain.

A környék szőlőérlelő hegy- és domboldalai mellett a Badacsony tájképi arculatát is szépíti három szőlőhegyi kápolna, egy-egy 18. századi barokk, 19. század eleji klasszicista és 1800-as évek végi historizáló-neogótikus stílusú hegyi istenháza.

A Római út közelében álló Szent Anna kápolna alapitó- építtetője itteni szőlőbirtokos nemesi család, a Vas vármegyei eredetű szentgyörgyi Horváth família volt. A kápolna ünnepélyes alapkőletétele 1789. november 9-én történt. A Horváthok később távoztak helyi szőlőhegyi gazdatársadalomból, a kápolna fenntartása, gondozása, szükség szerinti tatarozása a kisfaludi Kisfaludy, később a faiszi és vámosi Ányos családokra szállt. A 19. század végén a kápolna funkciója családi nyugvóhelyi jelleggel bővült: 1884-ben Ányos Elemér kriptát alakíttatott ki az épület alatt. A kriptában a kápolnafenntartó családok tagjai kaptak végső nyugvóhelyet, köztük egy 1848/49-es honvéd hadnagy is, a szabadságharc folyamán kemenesaljai kerületi térparancsnokként szolgált Kisfaludy Sándor (1822-1894) aljárásbíró, később közjegyző.

Az idő múlása után új korszak vette kezdetét 1997-ben, amikor itteni szőlőbirtokosok KÖZOS elhatározással és anyagi áldozatvállalással elindították az épület évekig tartó renoválását, amely teljes sikert hozott, és 2005-re nem csak a kápolna és berendezése, de környezete is teljes újjászületést érhetett meg

Badacsonylábdihegyen a Római úton áll a hegy 1847-1850 között épült és loyolai Szent Ignác nevére felszentelt, harangtoronnyal ellátott, klasszicista szőlőhegyi kápolnája.

Építtetője a 17-20. század között a Badacsonyon kiterjedt szőlő birtokokkal rendelkező Esterházy családból gróf Esterházy Károly (1799-1856). A Pápán élő gróf több, magas tisztséget viselt. A 3. „Ferdinánd" huszárezredbeli tiszti szolgálata után főispán, majd császári, királyi kamarás lett, 1848-ban pedig Veszprém vármegye nemzetőrségének a főparancsnokaként teljesített fegyver alatti szolgálatot. A finanszírozásából épült lábdi kápolnát 1850. július 31-én szentelték fel. Később, 1900 folyamán kisebb bővítményekkel egészítették ki, sekrestyével, oratóriummal látták el, közvetlen környezetét parkosították. Napjainkban elsősorban nyaranta aktív hitélet, rendszeres szentmisék helyszíne.

A Római út mellett álló Szent Donát kápolna helyén magasodott egykor a badacsonyi 18. századi barokk legkorábbi szőlőhegyi kápolnapéldája, amelyet ugyancsak Szent Dont nevére avatva 1778-ban szenteltek fel. Hat évig épült, 112 évig állt fenn. 1890-ben a terület akkori tulajdonosa, Laczkovicz Antal pesti selyemkereskedő a kápolnát lebonttatta és helyére egy neogótikus stílusú, kriptával ellátott új építmény került, megtartva Donát püspök véd őszentségét. Az eredeti, fából készült, díszes kialakítású huszártornyos tetőszerkezete egykor különleges és szép színfoltja volt a környező tájképi látványnak, amelyet ma régi képeslapok és fotók őriznek. A kápolna manapság rendszeres nyári istentiszteleti helyszínként szolgálja a hitéletet.

A XXI. század is hozzájárult a badacsonyi hegyi kápolnák gyarapodásához. 2014-ben avattak fel a Szent István kápolnát a valamikori felső kolónia néven ismertté vált területen, a hegy oldalában, a volt bányászlakások helyszínén. A kápolna Udvardi Erzsébet festőművész kezdeményezésére, bazaltból épült, tervezője Jankovics Tibor Ybl díjas építész. A templomot Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentelte föl Szent István tiszteletére 2014. augusztus 23-án. A kápolna kedvelt esküvői helyszín is, búcsúnapja augusztus 20-a, Szent István király napja.

Tartalom: Hangodi László és BTTF Nonprofit Zrt.