Badacsony, melynek karakteres alakja tudatunkban egyúttal a Balatont is jelenti, vulkáni tevékenység következtében alakult ki. A hegy szoknyáján valószínűleg már a rómaiak előtt is műveltek szőlőt, amely szőlőművelés kisebb-nagyobb változás után a XVIII. század körül alakult ki „véglegesnek” tekinthető, jellegzetes formájában, ekkortól beszélhetünk igazán szőlőhegyről. Bár a területet rómaiak s avarok is lakták, a mai település hírnevét Kisfaludy Sándor és Szegedi Róza teremtette meg.
A hegy kisugárzásához a szőlőművelésen, a bortermelésen kívül hozzátartozik a valamikori Pálos kolostor emléke, a szőlőhegyi kápolnák és a Ranolder János veszprémi püspök által emeltetett „Ranolder kereszt” is.
A badacsonyi Kálvária út
A kezdetektől az átadásig
Badacsonytomaj jellegzetessége az 1930-as években épült kéttornyú Bazalttemplom. Feltehetően ez ihlette meg Udvardi Erzsébet festőművészt arra, hogy a badacsonyi hegyre Kálvária utat és kápolnát álmodjon.
Először a Szent István király Kápolna vált valóssággá. Helyi összefogással épült fel egy tisztáson és 2014 augusztusában Erdő Péter bíboros szentelte fel Szent István király tiszteletére. A kápolna – akárcsak a tomaji templom – bazaltkőből épült. Azóta rendszeresen itt tartják a Szent István-napi búcsút.
Badacsony és környezetének fejlesztésére 2017-ben készült egy program a Magyar Turisztikai Ügynökség keretein belül, amelynek egyik eleme a vallási turizmushoz kapcsolódó szakrális projekt volt. Ennek részeként került sor a megálmodott erdei Kálvária út megépítésére. A Kálvária út a badacsonytomaji temetővel szemben indul és a Szent István király Kápolna érintésével a Klastrom kútnál ér véget. Ennek folytatásaként egy emlékösvény vezet a hajdani Pálos kolostor feltételezett helyéhez, amelyet emlékpont jelöl.
A megvalósítást a BTTF Badacsony és Térsége Turisztikai Fejlesztési Nonprofit Zrt. szervezte 2019 és 2022 márciusa között. A Kálvária út tervezője Jankovics Tibor Ybl díjas építész, az MMA Építészeti tagozatának tagja volt. Építész munkatársa Deák László építész, a tájépítész tervező Ráczné Páldy Eszter volt. A kivitelezést a badacsonytomaji SZORGOS FUVAR Kft. végezte el, Nagy Krisztián ügyvezető vezetésével. A képzőművészeti munkák Raffay Dávid szobrászművész alkotásai, ő készítette a stációk domborműveit és a Golgotát. A Pálos emlékpont kivitelezése Bodor István kőszobrász munkáját dicséri.
A Kálvária út
A Kálvária út a ravatalozótól indul a sárga turistajelzés vonalán. 17 stációból áll, a stációk bazaltkövekből készültek, a képeket is ebből a kőből faragta Raffay Dávid szobrászművész. A hely szellemének megfelelően a stációk számozása nem a képeken, hanem a stációk előtt felállított bazaltköveken van. Az út a 14. stációnál érkezik fel a kápolnához és a vele szemben felállított Golgotához. Ezen a tisztáson pihenhetünk meg az Apostolok ligetében: az apostolokra emlékezve 12 fa övezi a ligetet, előttük 12 kőbe vésett gondolat. Tovább haladva követhetjük a 3 további stációt. Bár a Kálváriautak többsége 14 stációt tartalmaz, itt további 3 stáció emlékeztet Krisztus feltámadására, Krisztus mennybemenetelére és a Szentlélek áradására. Kálvária út ezzel ér véget, majd újabb pihenőt tehetünk a Klastrom kútnál.