Badacsonylábdihegy
A Badacsony hegy nyugati oldalán a hegy lejtőjén található valamikori hegyközség ma üdülő település. Közigazgatásilag Badacsonytördemichez tartozó település zegzugos utcáival egyrészt a Balaton felé igyekszik másrészt a szőlők és ódon borospincék között a hegyre kapaszkodik. A turisták számára gyönyörű kilátás nyílik a számtalan magánszállás és panzió teraszáról. Vadregényes hegyi útjai kiváló lehetőséget nyújtanak az egyszerű sétához, de a keményebb turistaútvonalak számos megpróbáltatásnak teszik ki a bátor vállalkozókat. Mindkét településen keresztülvezet a Római út, amely már az ókorban is fontos kereskedelmi és szállítási útvonal volt. Napjainkban pedig pincékkel szegélyezett út, ahová betérhet a vendég megkóstolni a méltán híres boros gazdák finom nedűit. Ez az út egyben a Balatoni kerékpárút része is melyen át Badacsonyba lehet eljutni. Ezen az úton található Badacsonylábdihegynél Szent-Ignáczról elnevezett 1847-50 között klasszicista stílusban épült római katolikus kápolna, melyben nyaranta istentiszteleteket tartanak.

Badacsonylábdihegy története
A krónikák 1297-től említik Laad, Kapolnaklad, Laddy, Lábody hegy néven. Az elsődleges névváltozat a magyar Lád személy illetve nemzetségnévből ered, mely a magyar „láb” domborzati köznév beleértésével lett Lábdi. Kiegészülve a Hegy, magaslat szóval és a Badacsony jelzős előtaggal nyerte el mai nevét. Birtokosai a Lád vagy Vérbulcsú nemzetség, a Rátóti Gyulaffy család, a Csóri majd egyes részeit a királyi birtokadományként a Csoron család. Egy időben a karthauzi szerzeteseknek is volt birtokuk a területen. Végeláthatatlan birtokperek után Devecser vára birtokolja, majd utolsó ura 1945-ig az Eszterházy család. Lád nemesi falu, lakói taksát nem fizettek. Jobbágyok a török pusztítás után alig maradtak, 1545-től pusztának minősítik. 1594-ismét lakott a töröknek adózik. A XVIII. századtól az Esterházyak bormérést, mészárszéket és vámházat tartanak fenn a szőlőhegyen. Az újratelepült falu lakóinak fő megélhetési forrása a szőlő, ez erősíti a település hegyközség jellegét. Egy 1299-es oklevél említi, hogy a Lábdi templom Szent István első vértanú tiszteletére van emelve. A jelenlegi kápolnát 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a szőlőbirtokosok hozzájárulásával. Felszentelése 1850 július 31-én történt Szent Ignác tiszteletére. A szűk kápolnát 1900-ban kibővítették. Sekrestyét építettek hozzá, emeletén oratóriummal. A kibővített kápolna megáldása 1900. július 29-én történt a szomszédos plébánosok és hívek részvételével.

A kápolna tatarozása 1986-ban történt a nyaralók és a helybeli hívek hozzájárulásával.